A társasági jog területén belül legfőbb tevékenységi területünk a gazdasági társaságok alapítása, melyhez kapcsolódó elektronikus ügyintézéshez rendelkezünk a szükséges elektronikus aláírással, technikai háttérrel.
Az Új Ptk. gazdasági társaságokra vonatkozó egyes legfőbb szabályai:
A gazdasági társaságok üzletszerű közös gazdasági tevékenység folytatására, a tagok vagyoni hozzájárulásával létrehozott, jogi személyiséggel rendelkező vállalkozások, amelyekben a tagok a nyereségből közösen részesednek, és a veszteséget közösen viselik.
A társaság nyeresége a tagokat vagyoni hozzájárulásuk arányában illeti meg, és a veszteséget is ilyen arányban kell viselniük. A társaság a tag részére tárgyévi adózott eredménye, illetve szabad eredménytartaléka terhére teljesíthet kifizetést vagy más vagyoni szolgáltatást. Semmis a létesítő okirat azon rendelkezése, amely valamely tagot a nyereségből vagy a veszteség viseléséből teljesen kizár.
Gazdasági társaság közkereseti társaság, betéti társaság, korlátolt felelősségű társaság vagy részvénytársaság formájában alapítható.
Leggyakoribb formatípus a betéti társaság és a korlátolt felelősségű társaság
A BETÉTI TÁRSASÁG
A betéti társaság (bt.) létesítésére irányuló társasági szerződés megkötésével a társaság tagjai arra vállalnak kötelezettséget, hogy a társaság gazdasági tevékenységének céljára a társaság részére vagyoni hozzájárulást teljesítenek, továbbá legalább az egyik tag (a továbbiakban: beltag) vállalja, hogy a társaságnak a társasági vagyon által nem fedezett kötelezettségeiért a többi beltaggal egyetemlegesen köteles helytállni, míg legalább egy másik tag (a továbbiakban: kültag) a társasági kötelezettségekért – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – nem tartozik helytállási kötelezettséggel.
A betéti társaságra a közkereseti társaságra vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.
A kültag nem lehet a társaság vezető tisztségviselője.
A KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG
A korlátolt felelősségű társaság (kft.) olyan gazdasági társaság, amely előre meghatározott összegű törzsbetétekből álló törzstőkével alakul, és amelynél a tag kötelezettsége a társasággal szemben törzsbetétének szolgáltatására és a társasági szerződésben megállapított egyéb vagyoni értékű szolgáltatásra terjed ki. A társaság kötelezettségeiért – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – a tag nem köteles helytállni.
A törzsbetét a tag vagyoni hozzájárulása. A tagok törzsbetétei különböző mértékűek lehetnek; az egyes törzsbetétek mértéke nem lehet kevesebb százezer forintnál.
Minden tagnak egy törzsbetéte lehet.
A törzsbetétek összege a törzstőke, amely nem lehet kevesebb hárommillió forintnál.
Ha a társasági szerződés úgy rendelkezik, hogy a nyilvántartásba vételi kérelem benyújtásáig valamelyik tag a pénzbetétének felénél kisebb összeget köteles befizetni, vagy a társasági szerződés a nyilvántartásba vételi kérelem benyújtásáig be nem fizetett pénzbeli vagyoni hozzájárulás szolgáltatására a társaság nyilvántartásba vételétől számított egy évnél hosszabb határidőt állapít meg, a társaság mindaddig nem fizethet osztalékot a tagoknak, amíg a ki nem fizetett és a tagok törzsbetétére az osztalékfizetés szabályai szerint elszámolt nyereség a tagok által teljesített pénzbeli vagyoni hozzájárulással együtt el nem éri a törzstőke mértékét.
Ebben az esetben a tagok a még nem teljesített pénzbeli vagyoni hozzájárulásuk összegének erejéig kötelesek helytállni a társaság tartozásaiért.
Ha alapításkor a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás értéke eléri vagy meghaladja a törzstőke felét, a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulást a nyilvántartásba-vételi kérelem benyújtásáig teljes egészében a társaság rendelkezésére kell bocsátani.
Ha a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulást a társaság alapításakor nem bocsátották teljes egészében a társaság rendelkezésére, a fennmaradó nem pénzbeli vagyoni hozzájárulást a társasági szerződésben meghatározott időpontig kell szolgáltatni. A társasági szerződésnek a nyilvántartásba vételtől számított három évnél hosszabb határidőt megállapító rendelkezése – a három évet meghaladó részében – semmis.
Kft és Bt. alapításának menete:
Az alapítás megkezdéséhez elsősorban az alábbi adatokra van szükségünk: cégnév, az e-mail cím, a székhely, a tagok és vagyoni hozzájárulásuk, a jegyzett tőke (Kft alapítás esetén minimum 3 M Ft), a vezető tisztségviselők, a tevékenységi körök, valamint az ÁFA kör kód megjelölése szükséges, szükség szerint telephely, kézbesítési megbízott, könyvvizsgáló stb.
A székhely, telephely, fióktelep használat jogosultságának igazolásához (nem hiteles) tulajdoni lap másolat szükséges, melynek díja 2.000 Ft/ingatlan.
A megadott adatok és hatályos jogszabályok alapján az előre megbeszélt aláírási időpontra előkészítjük a cégiratokat a szükséges példányszámban.
Egyszerűsített cégeljárásban Kft alapítás esetén az illeték 50.000 Ft, közzététel nincs, Kft módosításoknál általában 15.000 Ft illeték és 3.000 Ft közzététel fizetendő.
Egyszerűsített cégeljárásban Bt alapítás esetén az illeték 25.000 Ft, közzététel nincs, Bt módosításoknál általában 15.000 Ft illeték és 3.000 Ft közzététel fizetendő.
Az okiratok aláírására kizárólag az iroda ügyvédei előtt kerülhet sor. Az aláíráson minden érintett félnek meg kell jelennie és megfelelő okmányokkal igazolni személyazonosságát.
Ekkor kerül sor az okiratokba foglalt adatok ellenőrzésére és az okiratokban foglalt jogi tartalom elmagyarázására, valamint az esetlegesen még szükséges jogi tanácsadásra és a kötelező ügyfél azonosítás (JÜB) elvégzésére. Az ügyfél azonosításnak költsége belföldi személyek esetén 1.670 Ft/fő.
Ezt követően elektronikus úton benyújtjuk a Kft, Bt. alapítás iratait a Cégbíróságra. A beérkezést tanúsító dokumentumok és az elektronikus végzések a jogi képviselő elektronikus címére érkeznek, melyről értesítjük az ügyfeleket. A cég alapítás bejegyző végzését megküldjük a társaság részére és a számlavezető bank részére e-mailben.
